2012. október 12., péntek

Az első közös alkalom...


Az első közös alkalom...

*Harry szemszöge*

-Mindjárt jövök... -indultam el a szobám felé. Bentről sírás hangot hallottam, így hát bekopogtam. -Lexi, jól vagy?
-Igen! -próbált rendes hangon válaszolni, de nem vagyok süket! Szipogott.
-Bemehetek? -kérdeztem.
-Ahha. -hallatszodott a válasz.
-Szia...minden rendben? -karoltam át hátulról.
-Minden a legnagyobb rendben! -törölgette a szemeit.
-Nem hiszem! -magam felé fordítottam. A szemeit már vörösre sírta, pedig csak pár perce rohant el.
-Ohh Harry! -rakta bele a fejét a belkasomba és ismét elkezdett sírni.
-Ennyire felhúztak? -öleltem át szorosan.
-Nem...csak most jött ki minden feszültség. Minden ami ezalatt a két hét alatt felgyülemlett bennem. -emelte fel a fejét. Az arcán elmosódott a szempillaspirál, ezért a szeme alatt fekete volt.
-Te miről beszélsz? Nem történt semmi olyan. Még csak össze sem vesztünk, vagy valami ilyesmi. -törölgettem a szemeit.
-Nem is az! Tudom vannak dolgok amiket nem mindig mondok el másoknak. -fordult az ablak felé.
-Ezt mégis, hogy érted? -néztem értetlenkedve.
-Kaptam néhány levelet a twitteremre. -mondta az ujjait tördelve.
-Tessék? Milyen levelet? Mi állt benne? -fontam össze a karjaimat.
-Fenyegető leveleket. -fordult ismét felém.
-És erről miért nem szóltál? -néztem mélyen a szemeibe.
-Nem akartalak idegesíteni a hülyeségeimmel. -folyt le egy könnycsepp az arcán, majd a földet bámulta.
-Te normális vagy? Ez nem hülyeség! És ha megtörténnének veled azok a dolgok? Soha nem bocsátanám meg magamnak! -húztam magamhoz, és megpusziltam a homlokát.
-De még nem történt meg se Danivel, se Eleanorral, se pedig Perrievel. -próbált magyarázkodni.
-Az nem számít! Te mondtad, hogy nekem vannak a legörültebb rajongóim.
-Az tuti! :) -mosolyodott el.
-Végre! Már hiányzott az életvidám nevetésed! :) -csókoltam meg.
-Gondolom! Nagyon látszik, hogy sírtam? -kérdezte az arcát törölgetve.
-Az annyira nem! De a sminked totálisan elmosódott! -válaszoltam és elővettem egy zsepit.
-Szuper! Gyors megcsinálom és lemehetünk a srácokhoz! :) -indult a fürdő felé.
-Vagy pedig! :) -mosolyogtam perverzen. /eltudjátok képzelni xD/
-Vagy mi? :D -indult el felém.
-Szerintem te is tudod mire gondolok! ;) -kacsintottam rá, és felkaptam az ölembe.
-Harold Edward Styles! Rakj le! Ne akard, hogy megbüntesselek! >.< -karolta át a nyakam.
-Ohh dehogyis nem! :D -raktam le az ágyra, és levettem a pólóm.
-Huhh! Valaki titokban gyúrni jár? :D -bámulta meg a felső testem.
-Talált! :D -másztam rá.
-Biztos vagy benne? -ölelt magához.
-Mármint miben? -néztem rá értetlenül.
-Hát...tudod...abban, hogy ezt kéne tettünk. -kezdte el bizergálni a hajam. Egyre jobban kezdtem felizgulni. /ohh jee XD/
-Még soha nem voltam ilyen biztos semmiben! -vettem le a felsőjét.
-De mindenki itt van! Nem gondolod, hogy... -fogtam be a száját.
-Legalább lesz egy érdekes estéjük! :D -csókoltam meg.
-Rendben! :D Az ajtót viszont zárd be! :D -engedett el.
-Megegyeztünk! ;) -kacsintottam rá, és gyorsan felálltam. Bezártam az ajtót és kicsatoltam az övem. Megfordultam és Lexin már csak egy bugyi volt. Biztos észre vette, de a szám tátva maradt tőle.
-Na mi lesz már? Siess mert hideg van és fázok! -fonta össze a karjait.
-Máris ott vagyok! :D -kezdtem el futni, de a lecsúszott nadrágom miatt elestem.
-Ez meg mi volt? xD -kezdett el hangosan röhögni, majd segített felállni.
-Bocs ideges vagyok! -vakartam meg a tarkóm.
-Ne csináld már! Ez neked sem és nekem sem az első!
-Igaz! De eddig veled érzem úgy, hogy ez tökéletes lesz! :) -mosolyogtam rá.
-Ohhh de édes vagy! -ölelt át, majd az ágyra lökött.
-Hééé! Ez meg mi volt? :D -néztem rá értetlenkedve.
-Egy kis semmiség! -válaszolt majd megszabadult az utolsó fölös ruhadarabjától is.
-Ezt már szeretem! :D -húztam hatalmas mosolyra a szám és levettem az alsóm. A többi már történelem... /Vagyis a fantáziátokra van bízva :D xD/

*másnap reggel*


*Alexis szemszöge*

Reggel háromnegyed tíz van. Épp most ébredtem. Harry még nagyban aludt. Olyan ennivaló volt. A fürtjei szanaszét álltak és édesen szuszogott. Nem volt szívem ott hagyni, ezért inkább nem keltem ki az ágyból. Arról fogalmam sincs, hogy Niall hol aludt, mivel az ajtó be volt zárva. Ohh szegény! Biztos a kanapén! :/ Ahogy ezen gondolkodtam, Harry felébredt és fölém hajolt.
-Jó reggelt szépségem! :) -mosolygott rám, majd megcsókolt.
-Neked is Harry! :) Hogy aludtál? -kérdeztem.
-Fenomenálisan! Már amennyit aludtunk! ;) -kezdte el csókolgatni a nyakam.
-Az igaz! Eléggé fáradt vagyok! -ásítottam el magam.
-Én is! De nem gáz! Magamba diktálok néhány kávét és jobban is leszek. :) -válaszolt majd felült az ágyba és megrázta a haját.
-Ne kínozz! -húztam a fejemre a takarót.
-Te miről beszélsz? -nézett rám értetlenül.
-Túl szexi, ahogy a hajadat bizergálod! :) -nevettem rá.
-Ohh igen? :D Tudod mi szexi még? -kérdezte huncutul.
-Na mi? :D -öltem fel mellé.
-A röhögésed! :)
-Mi? Ezt kétle... -válaszoltam volna, de Harry elkezdett csikizni.
-Én mondtam, hogy szexi! :D -nevetett.
-Ne Harry! Kérlek hagyd abba! Nagyon csikis vagyok! Ne már! >.< -könyörögtem neki, és a röhögéstől, már kicsordult a könnyem.
-Gyerekek! Halkabban! Még korán van! Nem szeretek ilyen hangokat hallani reggeli közben! -kiabált be Louis.
-Bocs tesó! -szólt vissza Harold.
-Gyere édes! Menjünk le kajálni! Sütök neked palacsintát! ^^ -mondtam neki és felálltam az ágyból.
-Oksi! Milyet csinálsz? -kérdezte bocsi szemekkel.
-Amilyet kérsz! :D
-Gyümölcsöset! Kérek almásat, banánosat és még valamilyet! ^^
-Rendben! :D

Kikeltünk az ágyból és felöltöztünk. Mázli, hogy pár napja hoztam át néhány ruhát, mert most fogalmam sincs, hogy mennék át értük. Gyors felöltöztünk! Mind a ketten sapit húztunk magunkra.
-Ööö...mi ez a sapi rajtad? :D -szólalt meg Harry fülig érő mosollyal.
-Hát...hideg van! :D -bólogattam rá.
-Ahha persze! ;) -kacsintott rám.
-És rajtad miért van sapi? :D -kérdeztem az ajtó felé indulva.
-Ha valakivel együtt vagyok előző este akkor mindig van rajtam másnap! :D -Egyszerű és logikus! Vagyis inkább Not Bad! :D -nevettem.
-De amúgy tényleg nagyon hideg van! Ugye vágod, hogy nyitott ablaknál aludtunk!? -nézett rám "felháborodottan".
-Ha tüdőgyuszim lesz, megbűnhődsz! :D -válaszoltam nevetve.
-Alig várom! -karolta át a derekam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése