Nem várt "baleset" és a kellemes meglepetés

Nem várt "baleset" és a kellemes meglepetés

*Alexis szemszöge*

Miután a srácok mutogatták a lakást Danának, én Zayn után mentem a nappaliba, aki éppen a mobilján twitterezett.

-Ez mire volt jó? -fordultam felé.

-Nem tudom miről beszélsz! -válaszolt, de az arca még mindig a telefonba volt. Ekkor elkapott az ideg, és kitéptem a kezéből.

-Héé! Add vissza! -kapálódzott a telefonja után.

-Nem! Nem, amíg meg nem mondod mi a bajod Danával!

-Nem szimpi! Ennyi!

-Képzeld ő is ugyan ezt mondta rólad!

-Szuper! Imádom, ha két embernek közös az érdeklődési köre! -nevetett gúnyosan.

-Ez nem vicces! Nem szeretném, ha azzal az emberrel lennél rosszba aki nekem nagyon sokat jelent!

-Jó. Azt nem mondom, hogy puszi pajtások leszünk, de meg próbálok nem bunkó lenni. Megfelel? -kérdezte.

-Igen. Nem is várok többet. Köszi! -öleltem át

-Nincs mit! Vissza kapom a telefonom?

-Máris? Miért megérdemled? -kezdtem el nevetni és dobálni a telefonját.

-Kifizeted, ha leesik! -mondta Zayn, de egy csipet komolyság nem volt a hangjába.

-Nyugi! Vigyázok rá! -ekkor úgy csináltam, mintha leejteném.

-Úgy is vissza szerzem! -indult el felém.

-Ahhoz előbb el kell kapnod! -kezdtem el futni, ő meg utánam.

-Kb. 10-szer körbe futottuk a nappalit, majd Zayn megbotlott és rám esett  Amennyire tudott "óvatosan" esett nehogy baja essen a babának. Félre érthetően feküdtünk egymáson. Csak bámultuk a másikat, és nem mozdultunk  majd Zayn elkezdett közeledni, és majdnem megcsókolt. Ekkor döbbentem rá, hogy mi történik. Lehasítottam neki egyet és lelöktem magamról. Gyorsan felálltam és ő megszólalt.

-Sajnálom Lexi! Nem tudom mi ütött belém! -szabadkozott.

-Felejtsük el! Nem csak a te hibád! -ahogy beszéltem megláttam az arcát amin ott volt a kézlenyomatom.

Elég rosszul éreztem magam. Nem akartam bántani, főleg nem ennyire. Oda mentem hozzá és elkezdtem vizsgálni az arcát.

-Ammh...Mit csinálsz? -kérdezte értetlenül.

-Nem fáj? :/

-Az arcom? De, iszonyúan! Viszont nem fogom elbőgni magam. Főleg nem egy lány előtt. Annyira röstellem! Nem akartalak megütni! -sajnálkoztam.

-Zayn befogta a számat.

-Nyugi! Megérdemeltem! Ne okold magad! :) -mosolygott.

-Akkor is! Jóvá szeretném tenni! -indultam el a konyhába.

*Zayn szemszöge*

El sem hiszem! Zayn de hülye vagy! Miért akartam megcsókolni? Tényleg gyönyörű lány, de nem az esetem. Most tuti vége a barátságunknak Hülye, hülye, hülye! -csapkodtam a fejem.

-Nem elég vörös még az arcod? Talán azt akarod, hogy a homlokon is az legyen? :D -jött be nevetve.

-Nekem már mindegy! -válaszoltam és elvettem tőle a fagyasztott borsót.

-Mindegy? Akkor add vissza a borsómat! :D

-Nem látom rajta a neved! :D ...Na jobb már? -vettem el a zacskót az arcomtól.

-Igen! Még piros, de már nem látszik a tenyerem nyoma! :)

-Már nem lehet rád fogni! :D

-Ez volt a cél! :D

-Szuper! ...Nem megyünk a srácok után?

-De! Segítek kipakolni Danának!

Felmentünk...

Na végre megjöttetek! -szólalt meg Louis.

-Igen, megjöttünk! bocsi a késésért. Segítünk kipakolni Danának. Igaz Gem? -Gemma bólogatott.

*Dana szemszöge*

-Tényleg segítetek? -kérdeztem a lányoktól.

-Persze! -válaszoltak egyszerre.

-Ohh köszi! -nyitottam ki az egyik bőröndömet.

-És...mesélj! Mindent tudni akarunk! Mi jó történt veled az elmúlt egy évben? -kérdezte Gemma.

-Huhh rengeteg minden. Megszereztem a jogsimat, 4.2-es átlaggal leérettségiztem. Apuék vettek nekem egy kocsit a ballagásomra, és még sok minden. :)

-Meg van még a barátod? Robin igaz? -kérdezte Alexis.

-Igen Robin. Amúgy nincs! 2 hete szakítottunk. Elmúlt a varázs.

-Ohh, sajnálom. -mondta Lexi.

-Ne sajnáld! Mindenkinek így lesz a legjobb! :) -meséltem.

-Képzeld Zayn is nem rég szakított a barátnőjével.

-Ki volt az a bátor aki járt vele?

-Jaj Dana!

-Bocsi már mondtam, hogy nem szimpatikus!

-Hagyd, hogy megismerjen! Csak egy picit legyél kedvesebb vele! Ő már megígérte.

-Tényleg? :) -mosolyogtam. Ez nagyon édes tőle. Miket beszélek? Hisz utálom őt!

-Ez csak nem...? :D

-De Alexis! Ez a "huh milyen rendes tőle" mosoly volt!

-Nem tudom miről beszéltek! -válaszoltam mintha tényleg nem tudnám miről van szó.

-Ahha, persze! :D -néztek össze.

-Most csak álltok ott, vagy segítetek is? -kérdeztem.

-Jól van! Jövünk már! -szólalt meg Gem.