Ház nézőben

Ház nézőben

*Niall szemszöge*

Béreltem egy helikoptert, hogy át mehessünk Londonba, mivel ott néztem házakat.
-Úr Isten Niall! Nem mondod, hogy helikopterrel megyünk? :D -szólalt meg Lexi.
-Hát kétlem, hogy lenne kedved átúszni az óceánt.
-Ezt meg hogy érted? -kérdezte értetlenül.
-Nem Dublinban néztem házakat, hanem Londonban. -válaszoltam és beültünk a helikopterbe.
-Szuper! :D Alig várom már! :D
-De még én! Remélem valamelyik tetszeni fog! :)
-Biztosan! Bízom benned! ;)
Az út közben rengeteget beszélgettünk Lexivel. Nagyon aranyos volt. Majd mikor megérkeztünk Londonba leszálltunk, és fogtunk egy taxit.
-Jó lesz ha valamelyikünk leteszi a jogsit! :D -szólalt meg.
-Majd te leteszed! Sok a szabadidőd úgy is! :D -válaszoltam.
-Haha! Marha vicces! :D -szálltunk ki a kocsiból.
A tulajdonostól megkaptam a kulcsokat, mivel ő most tárgyaláson van. Azt mondta bátran nézzük meg a házat.
-Na mit gondolsz? :D -kérdeztem mikor beléptünk a nappaliba.
-Szép, de nézzük meg a hálót. Az alapján tudok csak ítélni! :D -válaszolt.
Fel mentünk a lépcsőn, és benyitottunk a hálóba.
-Na? -szólaltam meg.
-Nem! Nem, nem és nem! Ez egy tinilánynak tökéletes, de ti ketten vagytok. Ugye nem gondolod, hogy egy ekkora szoba elég nektek? -mondta.
-Hát jó! Akkor nézzük meg a következőt. -javasoltam.
-Oké! :)

*Alexis szemszöge*

Oda értünk a másik házhoz. Már kívülről is szimpatikusabb volt. Mikor bementünk el állt a lélegzetem. Csodás volt!
-Mit szólsz ehhez? -kérdezte Niall.
-Gyönyörű! Gemma imádni! :D

-Tényleg? :D
-Ahha! De azért nézzük meg a hálót is! ;) -indultam el.
A háló még szebb volt, mint a nappali. Tényleg oda voltam érte! :)
-Hogy tetszik? -kérdezte Niall ismét.
-Fantasztikus! És nézd ezt a kilátást! Hát nem káprázatos? -mentem ki a teraszra.
-De, az! :) Megveszem. :) -nézett rám.
-Komolyan? :D
-Persze! Hisz te mondtad, hogy milyen szép! Hiszek neked! És nekem is tetszik! :) Köszönöm, hogy el jöttél velem! :) -ölelt át.
-Ez természetes, hisze az egyik legjobb barátom vagy! :) Azért meg kérdezhetem mennyibe kerül ez a szépség? -érdeklődtem.
-Pontosan 200.000 font! (kb. 69.800.000 millió forint) -válaszolt.
-Huhh! Nem valami olcsó! Habár ezért még kevés is!
-Igen! De megéri! Megdolgoztam érte! :D
-Meg hát! :D
Beültünk a taxiba, de nem a helikopterhez mentünk, hanem csak a belvárosba.
-Most akarod megvenni a másik ajándékot is? -kérdeztem.
-Igen, de előtte együnk egy fagyit! :) -válaszolt.
Elmentünk fagyizni, és mindent megbeszéltünk, amit csak lehetett. Imádom Niallt, mivel istenieket lehet vel beszélgetni. Remek hallgatóság.
-Szóval...akkor bemegyünk egy ékszerboltba is? :) -szólaltam meg.
-Jaj, persze! -válaszolt.
-Ezt nem hiszem el! Az ott Harry és Gem? -álltam meg.
-Ahham. De mi az istent keresnek itt? -döbbent le ő is.
Ekkor kiszúrtak minket, és próbáltak úgy tenni mintha észre sem vettek volna, és elindultak.
-Na velem ne szórakozzatok! -indultam el egyedül, majd visszaléptem Niallhoz, és magammal húztam.
-Gemma! Harry! Stop! -kiállott rájuk Niall.

-Ohh sziasztok! Hát ti mit kerestek itt? -nézett ránk Gem, mintha eddig fel sem tűntünk volna nekik.
-Ezt mi is kérdezhetnénk tőletek? -fontam össze a karjaimat.
-Csak vásárolgattunk! -szólalt meg Harry, majd megcsókolt. Egyszerűen nem tudtam neki nem hinni. Olyan gyengévé tett a csókjával, amivel persze tisztában volt. most viszont oldalba löktem, és nem hagytam, hogy legyengítsen.
-Hééh cica! Ne vadulj! :D -nézett rám a perverz mosolyával. De most ennek sem adtam be a derekam, amit észre is vett. Egyből lenyugodott.
-Szóval mit kerestek itt? -kérdeztem újra.
-Gem, lécci vidd el Lexit vásárolgatni! -szólalt meg.
-Mi? Nem megyek sehová, míg nem tudom mi történik itt! -kezdtem kiakadni.
-Lexi nyugodj le, lécci! -szólalt meg Harry. Itt kiborult a bili. Mégis miért nem mondanak el nekem semmit?
-Jól van Harold! Akkor ne mond el mit csinálsz! Már nem érdekel! Elegem van az örökös titkolózásból  -kiabáltam már sírva, majd elszaladtam.
Rohantam pár száz métert, majd leültem egy padra. Felvettem a napszemüvegemet, hogy senki se lássá a könnyeimet.

*Harry szemszöge*

Nem tudtam mit reagálni Lexi kirohanására. Niall és Gem csak néztek, és mondták, hogy menjek utána. Elindultam keresni. Mentem pár utcát, majd megláttam egy padon ülve. Oda mentem, és lassan leültem mellé.
-Meg fognak műteni! -szólaltam meg.
-Te-tessék? -vette le a szemüvegét. A szemét már vörösre sírta.
-Gyomorfekéllyel. Azért jöttem át Londonba. -mondtam, de nem tudtam a szemébe nézni.
-Harry! Miért nem szóltál? -láttam a szemem sarkából, hogy ismét elkezd sírni.
-Nem akartalak felidegesíteni! -néztem rá. Ekkor megpofozott. Nem tudtam miért.
-Harold Edward Styles! Mégis, hogy titkolhattál el előlem ilyet? -kérdezte, már iszonyatosan sírva. Még jó, hogy borús idő volt, ezért nem nagyon voltak emberek az utcán.
-Én...sajnálom. -kezdtem el sírni. Ezen meglepődött. Amióta együtt vagyunk még soha nem látott sírni.
-Harry. Te most sírsz? -kereste a tekintetem, és közelebb húzódott.
-Ahha. -suttogtam. Ekkor elkezdett szakadni az eső.
-Bármi történjék én mindig melletted leszek! -fogta meg a kezem.
-Köszönöm Lexi! -öleltem át. Csak ültünk az esőben és szorosan öleltük egymást. Nem törődtünk semmivel, és senkivel.

Forever Young

Forever Young

*Harry szemszöge*

Hirtelen megjelent Caroline. Nagyon örültem neki. Ezt a többiekről nem nagyon lehetett elmondani. Már megbeszéltem velük, hogy ha találkoznak vele, legalább csak egy öleléssel üdvözöljék  Így is tették. Viszont Lexinek ezt elfelejtettem mondani. Amitől féltem bekövetkezett.

-Caroline szeretném neked bemutatni Alexist. Még nem volt szerencsétek találkozni! :) -karoltam Lexit.

Ekkora undort még soha nem láttam az arcán, de egy mosolyt erőltetett az arcára.

-Szia Lexi, nagyon örülök! :) -nyújtotta a kezét Caroline, amit Lexi csak bámult. Caroline vissza húzta a kezét. Az én kis barátnőm egy gúnyos mosolyt vett fel.

-Csókolom nénje! Hogy van a 72 macskája? -szólalt meg, mintha ez tök természetes lenne.

A háttérben a többiek alig bírták ki, hogy ne törjön rájuk a röhögőgörcs. Csalódtam Lexiben, de azért majdnem én is elröhögtem magam. Szegény Caroline fel sem fogta mi történik. Kimentem vele a folyosóra és ott beszélgettünk tovább. De először is bocsánatot kértem Alexis miatt.

*Louis szemszöge*

Ahogy Harry és Caroline kilépett az ajtón, kitört belőlünk a nevetés. Amúgy sem bírtuk soha Carolinet, most végre valaki beszólt neki. Nekünk soha nem szabadott, mert akkor Harry be vágta a durcást napokig.

-Ez nagy volt Lexi! -szólalt meg Zayn, már könnyezve a nevetéstől.

-Tudom! ^^ Viszont Niallt féltem egy picit! :/ -nézett rá.

-Miért? -kérdeztem még mindig nevetve.

-Nem vesz levegőt. -mondta, majd megfogott egy palack vizet és ráburította Niallra. Niall egyből magához tért, és fel ült. Gemma segített neki fel állni. Miután felállt megrázta magát, mint egy kutya és mi is vizesek lettünk. Mivel csurom víz volt el indult felén, és mindenkit megakart ölelni.

-Futás!!!! -kiabálta Liam. Elkezdtünk szaladni, ki az ajtón. Ott állt Harry és Caroline. Nem értették miért futunk. Lexi megragadta Harry kezét és most már ő is futott velünk. Ekkor mindenki hátra pillantott és Niallnél már tucat számra volt egy táskában vízibomba  és a kezében két vízipisztoly.

-Honnan az Istenből szerezte ezeket? -kérdezte Zayn futás közbe.

-Fogalmam sincs! De el fogyott a folyosó! -válaszoltam.

-Na baszki! -szólalt meg Dana.

-Mit csináljunk? -kérdezte Danielle. Majd megálltunk.

-Most már ázunk! :D -mondta Harry.

-Nem olyan biztos az! :D -szólalt meg Lexi. Bement egy szobába, amire az volt ki írva, hogy raktár.

-Hahó srácok! Jön a vizes fiú! :D -jött közelebb Niall. Már csak kb. 20 méterre lehetett tőlünk.

-Srácok! Gyertek ide be! Gyorsan! :D -szólt ki Lexi. Bementünk, de nem nagyon fértünk el, mivel az egész nem volt több 20 négyzetméternél.

-Nézzétek! Van itt egy csomó vödör és egy csap. Szépen megtöltjük őket és nem mi ázunk el, hanem Niall! :D

-Remek ötlet! :D -mondta Eleanor. Adogattuk egymásnak a vödröket és töltöttük. Niall már elkezdte verni, az ajtót.

-Előbb utóbb elő kell jönnötök! Nem maradhattok bent egész életetekbe! -dörömbölt. Rángatta az ajtót, de Harry erősen tartotta. Ekkor megszólalt Dana.

-Zayn!

-Igen Dana? -nézett rá, hátulról, mivel mögötte nyomorgott.

-Örülnék ha nem dörzsölnéd a péniszeddel a seggemet! -mondta tök nyugodtan.

-Ohh...bocsi. -válaszolt Zayn, de mindenki röhögött rajta.

-Kész is! Ez hány vödör? -szólalt meg Lexi.

-Ööh...1, 2, 3...10! -válaszolt Gemma.

-Rendben! Mindenki fogjon meg egyet és Harry háromra kinyitja az ajtót. -mondta Louis. Mindenki bólogatott. Háromig számoltam, majd Harry ellengette az ajtót, és leöntöttük Niallt, 8 vödör vízzel. Hogy miért nyolccal? Mert csak kilencen voltunk, viszont Lexi "véletlen" Harryt öntötte nyakon.

-Uppssz! :D -szólalt meg Lexi.

-Ezért most meglakolsz! :D -válaszolt Harry.

-Futás! Mindenki fusson!!! -ugrott ki Lexi az ablakon. Még jó, hogy a földszinten voltunk. Mindenki ugrált utána ki a fűbe. De Harry nem volt sehol.

-Srácok! Hol van Harry? -kérdezte Zayn.

Ekkor megjelent. Egy slagot hozott ki a raktárból, és rákötötte a kinti csapra. Mindenki elkezdett hátrálni, de nem volt menekvés. Megnyitotta a csapot. Mindenkire lőtt. Már csöpögött belőlünk a víz, amikor délben elindultak az esőztetők.

-Ki az a hülye aki délre állítja be az esőztetőit? -szólalt meg El.

-Én voltam! Kissé megbuheráltam. Ha nem vettétek volna észre ott volt a raktárba a panelja. -válaszolt Harry.

*Zayn szemszöge*

Már vagy 10 perce ment az esőztető. Ekkor megláttam Danát. Pörgött, és élvezte a vizet. A kezei az ég felé és csak nevetett. Nem tudom mi ütött belém, de oda mentem hozzá és megcsókoltam. A többiek megálltak és minket figyeltek. Elkezdtek "Uhhh"-zni és füttyögni. Mikor elengedtem Danát, furcsán nézett rám, majd rám ugrott és ő is megcsókolt. A lábaival a derekamba kapaszkodott, én meg a combjait fogtam, nehogy leessen. Ő erre úgy reagált, hogy a hajamba túrt. El állt az esőztető, de nem vettem észre, mert még mindig csókolóztunk  Észre sem vettük, hogy vagy 50 rajongó ott áll a kerítésnél és minket bámulnak. Mikor letettem Danát csak mosolyogtunk egymásra. A fanok elkezdtek tapsolni és ujjongani. Oda fordultunk és nevettünk rájuk.

*Dana szemszöge*

Mikor megláttuk a rajongókat, egy kis ideig nevettünk, majd Zayn megcsókolt és elfutott ahhoz a sok lányhoz. Levette a pólóját  és mondta nekik, hogy ki megy hozzájuk és mindegyikkel csinál közös képet.

-Hello csajok! :D -kiabált Zayn. A lányok elkezdtek sikítozni. -Mivel ma van életem legszebb napja, ezért mindenkivel fogok közös képet csinálni. :D -mondta és még nagyobb lett a hangulat.

Harry is megcsókolta Lexit, levette a pólóját  és ő is oda ment fotózkodni. Liam, Louis, és Niall is így tett. Mi a lányokkal csak nevettünk.

-Most akkor mi...? -néztem a csajokra.

-Jártok!! -kiabálták, és ugráltak velem.

-El sem hiszem! Életem legcsodásabb napja! :D -fogtam meg a hajam.

Mikor készek lettek a srácok, megjelent Paul is. Kisebb fajta szídást kaptunk, azért amit csináltunk. Már nagyjából megszáradtunk, mert különösen jó idő volt. Beültünk a limóba, és koccintottunk a friss párra, vagyis ránk ^^.

-Srácok! Nektek még nem is szabadna alkoholt innotok, mivel még nem vagytok 21 évesek. -szólaltam meg.

-De ti sem! :D -válaszolt Harry.

-Tudod Magyarországon felnőttnek 18 éves kortól számítasz! :D -mondta Gemma.

-Oda akarok költözni! :D -szólalt meg Zayn és Harry egszerre.

-Kár, hogy most Írországban vagyunk, szóval lányok ez rátok is érvényes! :D -vette ki Louis a kezünkből a pezsgőt.

-Louis add vissza! -háborodtam fel.

-Nyugi lányok! Majd én! :D -válaszolt El. Drágám, lécci, csak egy pohárka. Nem árt meg! Kérlekkk! -szólalt meg Eleanor.

-Hát jó...de csak ezt az egyet ihatjátok meg! :) -adta vissza Lou a poharakat.

-Köszi Loui! ^^ -néztünk rá. Vissza értünk a hotelba. Mindenki el ment átöltözni, majd jött a punnyadás. Kivéve Niall és Lexi. Gyorsan megkajáltak és elmentek.

Dedikálás

Na emberek, meghoztam az új részt! Remélem tetszeni fog! Minél több komit várok! Jó olvasást! :D

Dedikálás

*másnap reggel*

*Niall szemszöge*

Mivel tegnap Alexis kórházba ment ezért a dedikálást mára halasztották. A kórházból közvetlen a Dublini arénába megyünk, mivel Lexi ragaszkodott hozzá, hogy ő is jön. Reggel fél 8-kor keltem. Arra ébredtem, hogy Gemma engem néz.

-Jó reggelt Nialler! :D -szólalt meg.

-Neked is Gem! Hogy aludtál? :) -kérdeztem, més átöleltem.

-Hát...nem valami jól. Lexin járt a agyam. Vajon mi lehet vele? Szar lehet egy kórházban ébredni. :/

-De ma már haza jöhet. Ez a lényeg! :)

-Jah...mit jót csináljunk délután? ;) -mászott rám.

-Nekem van egy kis dolgom. Lexivel már megbeszéltük, hogy együtt töltjük a délutánt. Sajnálom. :/

-Ohhh...értem. Akkor majd holnap bepótoljuk! ;)

-Megbeszéltük! ;) -csókoltam meg. -Amúgy meg nem vágom miért akarod megint! Éjjel nem is tudom mit csináltunk! :D Te egy szexuális ragadozó vagy! :D

-Ki az a bátor? :D

-Nem is tudom! :D -indultam a fürdőbe. Majd kirohantam röhögve.

-Te meg mit vihogsz? :D -nézett rám, mint egy idiótára.

-Látod a nyakam? :D Látod mit tettél? Te egy vámpír vagy?! Hmm? :D

-Talán...most mi a bajod? Az csak egy kis piros folt. :D

-Egy piros folt? Kiszívtad a nyakam, te vadállat! :D

-Jólvan na! Ez azt bizonyítja, hogy...hogy...basszus tényleg egy állat vagyok! :D

-Te egy csupakabra vagy! :D

-Hazudsz! Csak azok vádolják meg a másikat azzal, hogy csupakabra, ha az ők is csupakabrák! Tehát te is az vagy! :D

-Ahha! Most, hogy tudod mi vagyok, meg kell halnoddd!!!! -kiabáltam és ráugrottam az ágyra.

-Niall, ne csikizz! Kérlek, hagyd abba! xD :D

-Egy feltétellel! -álltam meg.

-Mi lenne az? -kérdezte.

-Süss nekem olyan finom sütit, mint a múltkor! ^^ -néztem rá boci szemekkel.

-Oké, rendben. Mire haza értek Lexivel, már kész lesz! :) -válaszolt.

-Isten nő vagy! -csókoltam meg.

Kikeltünk az ágyból, felöltöztünk, és lementünk reggelizni. Harry és Lexi már kávéztak. A többiek még nagyba az ágyat nyomták.

-Jó reggelt! :) -mondta Harry és Lexi egyszerre.

-Nektek is! :) Várjunk csak! Lexi, te meg mit keresel itt? -kérdezte Gem.

-Harry már negyed hétre értem jött a kórházba. :)

-Az szuper! Már nagyon hiányoztál. -ölelték át egymást.

-Ugye tisztában vagytok azzal, milyen hangosak voltatok az éjjel?! :) -szólalt meg Harry.

-Ööö...nagyon? -kérdezte Gemma kissé zavarban, és én is vörösödtem.

-Harry hallotta, én meg most látom! :D -mondta Alexis.

-Ezt hogy érted? -néztem rá értetlenül.

-Valaki kiszívta a nyakad Niall! :D -válaszolt Lexi.

-És tényleg! :D -ment oda Harry.

Szégyenünkben meg sem bírtunk szólalni Gemmával. Én próbáltam takargatni a piros foltot, ő meg mindenfele nézett.

-Ne szégyelljétek! Nem csak nektek van! :D Harrynek a vállán van, nekem meg...szóval nekem is van! xd :D

-Igen? :D

-Persze! Nem nagy dolog! Látod? Itt is van! -mutogatta Harry az ő "foltját".

-És neked Alexis pontosan hol is van? :D -kérdeztem cinikusan.

-Nem mindegy az neked? :D -vette elő a serpenyőt és neki állt sütni az omlettet.

-Hát... :D Mond már el! :D -mondtam.

-Lexi! El ne mond neki! Ne adj neki ötleteket! A végén még éjjel arra ébredek, hogy valaki kiszívta a mellkasom! xd :D -szólalt meg Gemma.

-Hülye! :D -válaszolt Lexi.

*Alexis szemszöge*

Később a fiuk, és Dana is felébredtek, és megreggeliztek, majd elmentünk a dedikálásra. Harry Paulnak is elmondta ami történt a babával, és ő bocsánatot kért azokért amiket mondott. Elkezdődött a dedikálás. Hatalmas lány tömeg gyűlt össze.

-Harry! Kaphatok egy puszit? -kérdezte az egyik rajongó.

-Hát...én nem is tudom. -nézett rám.

-Persze, hogy kaphatsz! :) -válaszoltam.

Harry nyomott egy puszit a rajongó arcára, aki majdnem elolvadt tőle. Nem csodálom! :D

-Köszönöm Harry! :D Imádlak Lexi! Te vagy a példaképem! Szeretnék olyan lenni, mint te! Én is orvos szeretnék lenni. Ebbe te ösztönzöl engem. -mondta a lány.

-Ooohhh...de édes vagy! Gyere ide, hagy öleljelek meg szívem! :) -mentem oda. -Hogy hívnak? -kérdeztem, és félre áltunk a sorból.

-Camille White. :) -válaszolt.

-Nagyon örülök Camille! Hány éves vagy? :)

-16 leszek decemberbe. :)

-Szuper! És honnan jössz?

-Corkból. Írország déli részéről. :)

-Ahha, tudom hol van. Nincs valami közel.

-Nincs, de megérte eljönni, már csak a puszi miatt. :D

-Szóval Harry a kedvenced! :D

-Igazából nem, hanem Liam, csak tőle nem mernék ilyet kérni.

-Ohh...értem. Majd ezen változtatunk! ;) -suttogtam.

-Tessék? -kérdezett vissza.

-Ohh semmi, semmi! Nem fontos! :D -válaszoltam gyanútlanul.

-Viszont nekem most mennem kell! Anyuék a pláza előtt várnak. Nagyon örültem, hogy beszélgethettünk! :)

-Én is örültem Camille! :)

-Csak Cam. Szólíts így. Jobban szeretem. :)

-Okés. Cam. :D Megadod a számod? Majd felhívlak. Össze futhatnánk valamikor. Rendben? :D

-Az fantasztikus lenne! :D Bele írom a telefonodba. -nyújtotta a kezét. Beleírta a számát.

-Okééé. Remek! Akkor majd csörgök! :) Szia Cam! -öleltem át.

-Szia Lexi! :) -ment el. Vissza mentem a srácokhoz. Leültem mögéjük.

-Ki volt ez a lány? -fordult hátra Niall.

-Camille White. Egy tündéri csajszi. :D -válaszoltam. Ő csak mosolygott.

A dedikálásnak vége lett. A srácokkal együtt kimentünk az öltözőbe. Ekkor hirtelen kopogtak, és bejöttek El és Dani. Liam és Louis egy-egy csókkal üdvözölték őket, mi meg egyből a nyakukba ugrottunk.

-Eleanor, Danielle, szeretném nektek bemutatni Danát. Ő az unokatestvérem. Nem rég érkezett. :) -szólaltam meg.

-Örülünk! :D -szólaltak meg egyszerre.

A fiuk átvedlettek, mi meg addig beszélgettünk a lányokkal. Dana elég feltűnően bámultan Zayn felsőtestét. Amikor Zayn Danára nézett, Dana gyorsan elfordította a fejét, majd elvörösödött  Zaynen látszott, hogy élvezi, de nem merte kimutatni, mert látta, hogy figyelem. Vetettem rá egy gonosz pillantást, ami azt tükrözte, hogy "ki ne merd használni Danát, különben halott vagy!" A lányokkal azt figyeltük, hogy Dana egy perc alatt hányszor néz rá Zaynre.

-Ööö...Dana! -szólalt meg Eleanor.

-Igen? Tessék? -fordult gyorsan felénk.

-Mégis mit csinálsz? -kérdezte El.

-Én...semmit. Csak...ömh...szép a szoba színe. Meg a berendezés! -terelte a szót.

-Ahha..persze! :D -mondta Gemma.

-Vald be! Bejön neked Zayn! -szólaltam meg.

-Ez nem igaz! -mondta hangosan suttogva. xD

-Figyelj! Nekünk elmondhatod! Egyébként is elég szembetűnő! -nézett rá Danielle.

-Hát jó! Igen, tetszik! -hajtotta le a fejét.

-Nyugi, mi nem mondjuk el neki! :) -ült mellé Gem.

-Már tudja! Tegnap elmondtam neki! -válaszolt.

-És mit szólt hozzá? -kérdezte Eleanor.

-Semmit. Nem tudott válaszolni, mivel Lexi akkor lett rosszul, és azóta nem hoztam fel a dolgot.

-Ohhh...értem. :/ -mondta El.

Ekkor megint kopogtak. Egy olyan ember volt akire senki sem számított. Főleg nem én. Harry viszont egyből udvariasan fogadta.

Rossz hírek

Rossz hírek

*Dana szemszöge*

Reggel 8-kor keltem. Próbáltam kiszállni az ágyból, de valami miatt nem tudtam. Ez a valami Zayn keze volt, a csípőmön  Megmondom őszintén  egyáltalán nem zavart, sőt elkezdtem simogatni a karját.

-Ohh Zayn! Bár elmondhatnám mit érzek, de nem megy! Sajnálom, hogy a bunkó oldalam mutatom. Pedig nagyon is kedvellek! -mondtam suttogva.

-Tényleg? -kérdezte még csukott szemekkel.

-Úr Isten Zayn! Te már fent vagy? -kaptam a szívemhez.

-Mint láthatod! :) -kezdte el támasztani a fejét.

-Komolyan gondoltad amit az imént mondtál? -nézett rám a gyönyörű szemeivel.

-Ööö...én...igen. -dadogtam.

-Kajak? :D

-Igen, de örülnék neki ha nem röhögnél  bele a pofámba. -pattantam fel az ágyból, berohantam a szobámba és magamra zártam az ajtót.

-Dana! Nyisd ki! Nem akartalak megbántani! -mondta, és közbe kopogott.

-Pedig sikerült! -válaszoltam.

-Lécci nyisd ki! Beszéljük meg!

-Nem akarok semmiről sem beszélni!

-Kérlek! Gyere ki! -ekkor kinyitottam az ajtót és ő ott állt.

-Mit akarsz? -mondtam.

-Beszélni! Nem bujkálhatsz! Előbb utóbb szembe kell nézned vele!

-Tudom. -hajtottam le a fejem, majd egy sikítás hallatszott.

Zaynnel felkaptuk a fejünket és lerohantunk a konyhába. Lexi a bárszéken ült és a hasát fogta. néhány másodperc múlva megjelentek a többiek is.

-Jézusom! Lexi jól vagy? -futott oda Gemma, én meg követtem.

-Nem. Iszonyúan fáj a hasam! -mondta könnyes szemmel.

-Gyorsan valaki hívja a mentőket! -szólaltam meg, és Liam máris elkezdett tárcsázni.

-Jó napot! Liam Payne vagyok! Alexis Parker a barátom rosszul lett, fáj a hasa! Kérem siessenek!

-Liam lediktálta a címet. A mentők kevesebb, mint 10 perc alatt ide értek.

-Szed valami gyógyszert? -kérdezte az egyik mentős.

-Nem, viszont terhes ha ez fontos. -mondta Zayn.

-Igen ez fontos! -válaszolt a másik mentős.

-Mivan? Lexi terhes? -kérdeztem idegesen és meglepődve.

-Igen. Később mindent elmesélünk! -szólalt meg Louis.

-Nem elég egy aszpirin? -kérdezte Niall.

-Valaki rúgja fejbe helyettem! -mondta Lexi agresszívan.

Bementünk a kórházba. 1 óra múlva Zayn felhívta Harryt.

*Harry szemszöge*

Az éjszakát egy szállodában töltöttem. Reggel elmentem a Starbuck-ba egy kávéért, majd leültem az egyik asztalhoz a sarokba, hogy ne nagyon ismerjenek fel. Néhány perc múlva megszólalt a telefonom. Zayn volt az.

-Mit akarsz Zayn? -vettem fel közömbösen.

-Harold Edward Styles! Akár hol is vagy, emeld fel a segged és sürgősen gyere be az England utcai kórházba. -szólalt meg Zayn ingerülten.

-Miért mi történt? -kérdeztem kíváncsian.

-Lexi elvetélt. -mondta halkan.

-Tessék? 10 perc és ott vagyok! -nyomtam ki a telefont.

A hotel csak pár tíz méterre volt a kávéháztól, így gyors léptekkel haladtam a szálloda felé. Bepattantam a kocsiba és padlóig nyomtam a gázt. Közben önnyek csordultak le az arcomon. Nem hittem el ami történt. Úgy éreztem Isten most büntet meg minden szemétségért, amit életembe elkövettem. Egész úton ezen agyaltam, végül megérkeztem a kórházba. Megláttam a srácokat és azonnal oda rohantam.

-Sziasztok! Hol van Lexi? -kérdeztem idegesen.

-A folyosó végén balra. -szólalt meg Lou.

Indultam volna el, de Liam utánam szólt.

-Örülök, hogy észhez tértél. Amúgy még nem tudsz bemenni hozzá. Előtted volt itt az orvos, és azt mondta, hogy még várnunk kell 10 percet.

-Nem érdekel! Bemegyek! -erősködtem.

-Harry ne csinálj jelenetet! Az se nekünk se Lexinek nem lenne jó! szólalt meg Niall.

-Igazad van! -ültem le Zayn mellé. Ekkor pillantottam meg mellette egy lányt. -Hát te meg ki vagy? -kérdeztem.

-Ohh, bocsi Dana Parker vagyok, Lexi unokatestvére. -fogtunk kezet.

-Értem...nagyon örülök.

-Örülj amig tudsz! -suttogott Gemma.

-Ne csináld a hülyét Harry! Lexi miattad van itt! -kezdte el felemelni a hangját.

-Gem! Hagyd abba! Erről senki sem tehet! -szólalt meg Niall.

-Dehogyis nem! Ez a szemétláda tehet mindenről! -és ekkor elindult felém.

A srácok amennyire tudták, visszafogták. Te le volt adrenalinnal.

-Engedjetek el! -kiabált a fiukkal.

-Gemma nem éri meg! -mondta Liam.

-Nyugodj meg! Tényleg nem éri meg! -helyeselt Lou.

Gemma leált. Morgott egyet, majd elment. Miél messzebb legyen tőlem. De előtte vetett rám egy gyilkos pillantást. Pár perc múlva kijött az orvos és bemehettem Lexihez. Azt hittem alszik, de nem így volt.

-Szia életem! -ültem oda mellé.

-Szia! -nézett rám szomorúan.

-Hogy vagy? -kérdeztem aggódva, és megfogtam a kezét.

-Voltam már jobban is. -ült fel.

-Ne aggódj! Minden rendben lesz! -simogattam a hátát.

-Miért pont az én babám? -borult a nyakamba sírva.

-Ne sírj Lexi! -kezdtem el könnyezni én is. Ekkor elengedett és mélyen a szemembe nézett.

-Harry! Ígérd meg, hogy mindig mellettem maradsz! -szólalt meg.

-Megígérem! -letöröltem a könnyeit, gyengéden megcsókoltam és ő erre egy enyhét mosolygott.

-Holnap ugye haza viszel? -kérdezte.

-Persze szívem! :)

-Találkoztál már Danával? Egy darabig nálunk fog lakni.

-Igen, és aranyos lánynak tűnik. :)

-Mivan a srácokkal? Itt van mindenki?

-10 perce még mindenki itt volt.

-Aztán mi történt?

-Gem kiakadt és elszaladt. De előtte majdnem megvert!

-Hogy mi? :D

-Engem hibáztatott. Amit meg is értek.

-Harry! Erről nem tehet senki! Az orvos azt mondta, hogy fiatal korban kialakuló terhességeknél nagyobb részben fordul elő vetélés. Ne aggódj beszélek vele! :)

-Nem! Majd én beszélek vele! Most azonnal! Szólok a srácoknak, hogy bejöhetnek. :)

-Oksi. De csak egyesével! :) -bólogattam és kimentem.

-Egyesével mehettek be! :) -szólaltam meg.

-Rendben. Dana menj elsőnek! -mondta Liam.

-Oké. -válaszolt Dana.

-Én meg megkeresem Gemmát. -mondtam halkan.

Elindultam a folyosón, mentem néhány emeletet, és végül a 2.-on megtaláltam Gemmet. Épp egy széken ült, lábait felhúzta, és a kávéját szürcsölgette. Oda ültem mellé. Pár percig csend volt, majd Gem megszólalt.

-Sajnálom Harry. Nem tudom mi ütött belém! -szólalt meg.

-Semmi baj. Most mindenki ideges. -karoltam át.

-Tudom, de az nem megoldás ha egymást hibáztatjuk.

-Nem. Na de hagyjuk. Felejtsük el! Váltsunk témát! Mikor jött Dana?

-Ööö...tegnap délután.

-Történt valami Zayn és ő közötte. Mert eléggé szikrázik a levegő.

-Ugyan ezt beszéltük Niallel. Tegnap nagyon ellenszenvesek voltak egymással. Nem tudom mi történhetett az éjjel, de a tegnapi utálkozó tekintetből mára már egy keverék tekintet lett. :D

-Keverék? :D

-Ahha. Az érzéki tekintet vegyül a kínos tekintettel. Furcsa nem?

-Eléggé. Csak nem gondolod, hogy...?

-Hogy mi?

-Azt csinálták az éjjel? -húzogattam a szemöldököm.

-Nem hiszem. Habár ki tudja! :D -ált fel.

-Ha csinálták ha nem furcsán viselkednek egymással! -mentem utána.

-Azért remélem olt annyi eszük, hogy védekezzenek. Nem olyan drága a Durex! :D

-Ez most célzás volt? :D

-Ugyan! :D Na de induljunk, mert be akarok menni Lexihez! :)

-Oké. :)

Gemma bement Lexihez, én meg Danával haza ugrottam Lexinek ruháért, és más dolgokért. Két dolog miatt mentem vele. 1.: Hogy jobban megismerkedjünk, 2.: Nehogy valami borzalmas szerelést hozzak Lexinek! :D

Beszálltunk az autóba, és Dana megszólalt.

-Mesélj magadról Harry! :)

-Én meséljek neked? Te is mesélhetnél nekem! :D

-Oké. Akkor kezdem én, és te meg majd folytatod! :)

-Rendben.

-Tehát novemberbe leszek 19 éves, van jogsim és autóm is. Az utóbbi sajnos csak otthon. De mivel jövőhéttől neki állok dolgozni, így kispórolok belőle egy cuki kis kocsit. :D

-Hol fogsz dolgozni? :)

-Egy étterembe leszek főszakács. :) ^^

-Az szuper! Úgy tűnik ebbe a családba nem csak Lexi tud főzni! :D

-Hát igen! :D Te is mesélj magadról! :)

-Huhh! Mit meséljek? 19 éves leszek februárban, szintén van jogsim, meg persze autóm is. :D

-Szuper! :D

-Az! És mit gondolsz a srácokról? :)

-Nagyon édesek! :)

-Mit gondolsz Zaynről? -néztem rá kíváncsian.

-Ööö...én...igazából...

-Történt valami köztetek?

-Mi? Dehogy is! Ez meg hogy jutott eszedbe?

-Csak mert még csak rá sem néztél ma, ő viszont végig téged bámult!

-Tényleg? :) -mosolygott.

-Igen. Úgy látom ez nem hagy hidegen! Szóval mi történt? :)

-Reggel szerelmet vallottam neki! -hajtotta le a fejét.

-Hogy mi? Komolyan? Ez szuper! :D

-De semmi esélyem, mivel ő még Perriet szereti. :/

-Nem hiszem! Kétlem, hogy szereti, mivel ő szakított vele. Viszont abba biztos vagyok, hogy nem sokára el fog hívni egy randira! :)

-Majd meglátjuk! -válaszolt.

Kiszálltunk a kocsiból, és felmentünk a lakásba. Bementünk a szobába és Dana elővett néhány cuccot. Összepakoltam egy táskába, és visszamentünk a hotelba. A fiuk is már mind bent voltak Lexinél. Este nyolckor haza mentünk. 

Váratlan érzelmek

Váratlan érzelmek

*éjjel fél három*

*Dana szemszöge*

Már ennyi az idő? És én még mindig nem alszok! Folyamatosan az órát néztem és forgolódtam  Úgy döntöttem nem szenvedek tovább, hanem kimegyek a teraszra friss levegőt szívni. Előkapartam a kézitáskámból a cigim és az öngyújtóm, majd elindultam kifele. Láttam, hogy ég a teraszon a villany, és ül is kint valaki. Zayn volt a relytéjes valaki. Elindultam a terasz felé. Nem nyitottam ki egyből az ajtót, hanem kopogtam. Először megilyedt, majd meglepődött. Nem számított ilyenkor senkire, főleg nem rám. Mutogattam neki, hogy kimehetek-e, ő erre bólogotott.

-Szia! -köszöntem.

-Szia! Hát te? -kérdezte.

-Nem tudok aludni. Te?

-Én sem. -válaszolt, majd beleszívott a cigijébe.

Valami eszméletlenül jól nézett ki. A csodás szemei, a fekete haja, a szőke melírral. Tényleg tökéletes volt...

-Te meg mit nézel? :) -kérdezte nevetve.

-Semmit! Semmit. :) -mondtam a földet bámulva. Éreztem, hogy elpirultam, ezért inkább felálltam és oda mentem a korláthoz.

 

*Zayn szemszöge*

-Valami baj van? -kérdeztem, miután elment mellőlem Dana.

-Nincs. -szólalt meg.

-Oké. -úgy gondoltam még lefekvés előtt elszívok egy szálat.

Felálltam és oda mentem Dana mellé. Láttam rajta, hogy meglepődött. Épp vettem volna ki a cigit, de kiesett a doboz a kezemből. Le a 21. emeletről.

-Ezt nem hiszem el! A rohadt életbe! Most mehetek le érte! -háborogtam.

-Kérsz az enyémből? -Dana felém nyújtottam a doboz cigit, közbe mosolygott.

-Te dohányzol? -kérdeztem, majd kivettem egy szálat.

-Rossz szokás tudom, de már csak napi 2-3 szálat szívok el.

-Már csak? Miért mióta cigizel?

-17 éves korom óta, tehát kb. egy éve. Te?

-4 éve. Még is hogy csinálod, hogy csak ennyit szívsz? -kérdeztem kíváncsian.

-Minnél kevesebbet cigizek, annál több pénzem marad, és annál többet tudok költeni magamra és a barátaimra. De mivel akármit megvehetsz magadnak, ezért nem kell lemondanod bizonyos élvezeti cikkekről. Ne értsd félre, én ezért nem ítéllek el, csak mondom! -magyarázta.

Ezután kínos csönd lett. Nem tudtuk mit mit mondjunk a másiknak. Majd megszólaltam.

-És...téged vár valaki otthon?

-Úgy érted van-e pasim?

-Igen. -bólogattam.

-Nincs. Két hete szakítottam a barátommal. :/

-Ohh, értem. Sajnálom. Megkérdezhetem miért lett vége?

-Robin, a barátom, egyre féltékenyebb lett. Nem mehettem sehova, mert mindig azt mondta, hogy biztos a másik pasimhoz megyek.

-Az kemény!

-Nekem mondod? Teljesen kikészültem! Ráadásul már nem úgy éreztem iránta, mint annak idején! Viszont hallottam, hogy te is egyedül maradtál! Veletek mi történt?

-A távolság. Nálunk nem úgy volt, mint például Gemméknél vagy pedig Lexikénél. Perrienek is rengetek fellépése van, mint nekem. Nem nagyon tudtuk megoldani a találkozást. Így elváltak útjaink.

-Értem. Én is sajnálom! -mondta, majd ásított egyet.

-Csak nem álmos valaki? :D -kérdeztem.

-Hát egy picit. Te nem vagy álmos? :)

-De! Na menjünk! -elindultunk.

Mikor odaértünk az ajtókhoz, egy óriásit villámlott és elment a villany.

-A fenébe! Utálom a sötétet! -szólaltunk meg egyszerre.

-Te is félsz a sötétbe? :/ -kérdezte ilyedten, miközben elkezdtünk világítani a telefonunkkal.

-Fogjuk rá!

-Zayn!

-Igen!

-Kérdezhetek valamit?

-Persze!

-Tudom, hogy nem vagyunk valami jóban, sőt! Nem aludhatnék ma veled?

-Én nem is tudom...

-Kérlek! Csak ma! Nagyon beszari vagyok!

-Jól van! Viszont csak egy ágy van.

-Francia?

-Ööö...igen. Miért?

-Akkor el fogunk férni! :D

-Hát jó!

Bementünk. A sötétben előkapartam egy paplant és egy párnát a szekrényből.

-Egy párna elég? -kérdeztem.

-Ahha. Jéhh, mit látnak szemeim!

-Azok nem az én Playboy újságjaim!

-Mivan? :D -furán nézhetett, a hangjából ítélve.

-Semmi! Nem szóltam! Mit találtál?

-Egy zseblámpát az ágyad alatt!

-Azt még Liamtől loptam el! Szuper vagy! :D

-Tudom! ^^ Nah fogd meg, én meg addig megcsinálom a helyem.

-Oksa! -tartottam a lámpát. Egy kicsit megfeledkeztem magamról, és észre sem vettem, hogy Danát bámulom. A gyönyörű szőke haja, a barna szemei...és ekkor rám nézett  Gyorsan elfordítottam a fejem, de biztos észre vette, mivel csak mosolygott.

-Lefeküdhetünk végre? -kérdeztem az idegbeteget játszva.

-Persze! :D -nevetett.

Lefeküdtünk, és elaludtunk.

Nem várt "baleset" és a kellemes meglepetés

Nem várt "baleset" és a kellemes meglepetés

*Alexis szemszöge*

Miután a srácok mutogatták a lakást Danának, én Zayn után mentem a nappaliba, aki éppen a mobilján twitterezett.

-Ez mire volt jó? -fordultam felé.

-Nem tudom miről beszélsz! -válaszolt, de az arca még mindig a telefonba volt. Ekkor elkapott az ideg, és kitéptem a kezéből.

-Héé! Add vissza! -kapálódzott a telefonja után.

-Nem! Nem, amíg meg nem mondod mi a bajod Danával!

-Nem szimpi! Ennyi!

-Képzeld ő is ugyan ezt mondta rólad!

-Szuper! Imádom, ha két embernek közös az érdeklődési köre! -nevetett gúnyosan.

-Ez nem vicces! Nem szeretném, ha azzal az emberrel lennél rosszba aki nekem nagyon sokat jelent!

-Jó. Azt nem mondom, hogy puszi pajtások leszünk, de meg próbálok nem bunkó lenni. Megfelel? -kérdezte.

-Igen. Nem is várok többet. Köszi! -öleltem át

-Nincs mit! Vissza kapom a telefonom?

-Máris? Miért megérdemled? -kezdtem el nevetni és dobálni a telefonját.

-Kifizeted, ha leesik! -mondta Zayn, de egy csipet komolyság nem volt a hangjába.

-Nyugi! Vigyázok rá! -ekkor úgy csináltam, mintha leejteném.

-Úgy is vissza szerzem! -indult el felém.

-Ahhoz előbb el kell kapnod! -kezdtem el futni, ő meg utánam.

-Kb. 10-szer körbe futottuk a nappalit, majd Zayn megbotlott és rám esett  Amennyire tudott "óvatosan" esett nehogy baja essen a babának. Félre érthetően feküdtünk egymáson. Csak bámultuk a másikat, és nem mozdultunk  majd Zayn elkezdett közeledni, és majdnem megcsókolt. Ekkor döbbentem rá, hogy mi történik. Lehasítottam neki egyet és lelöktem magamról. Gyorsan felálltam és ő megszólalt.

-Sajnálom Lexi! Nem tudom mi ütött belém! -szabadkozott.

-Felejtsük el! Nem csak a te hibád! -ahogy beszéltem megláttam az arcát amin ott volt a kézlenyomatom.

Elég rosszul éreztem magam. Nem akartam bántani, főleg nem ennyire. Oda mentem hozzá és elkezdtem vizsgálni az arcát.

-Ammh...Mit csinálsz? -kérdezte értetlenül.

-Nem fáj? :/

-Az arcom? De, iszonyúan! Viszont nem fogom elbőgni magam. Főleg nem egy lány előtt. Annyira röstellem! Nem akartalak megütni! -sajnálkoztam.

-Zayn befogta a számat.

-Nyugi! Megérdemeltem! Ne okold magad! :) -mosolygott.

-Akkor is! Jóvá szeretném tenni! -indultam el a konyhába.

*Zayn szemszöge*

El sem hiszem! Zayn de hülye vagy! Miért akartam megcsókolni? Tényleg gyönyörű lány, de nem az esetem. Most tuti vége a barátságunknak Hülye, hülye, hülye! -csapkodtam a fejem.

-Nem elég vörös még az arcod? Talán azt akarod, hogy a homlokon is az legyen? :D -jött be nevetve.

-Nekem már mindegy! -válaszoltam és elvettem tőle a fagyasztott borsót.

-Mindegy? Akkor add vissza a borsómat! :D

-Nem látom rajta a neved! :D ...Na jobb már? -vettem el a zacskót az arcomtól.

-Igen! Még piros, de már nem látszik a tenyerem nyoma! :)

-Már nem lehet rád fogni! :D

-Ez volt a cél! :D

-Szuper! ...Nem megyünk a srácok után?

-De! Segítek kipakolni Danának!

Felmentünk...

Na végre megjöttetek! -szólalt meg Louis.

-Igen, megjöttünk! bocsi a késésért. Segítünk kipakolni Danának. Igaz Gem? -Gemma bólogatott.

*Dana szemszöge*

-Tényleg segítetek? -kérdeztem a lányoktól.

-Persze! -válaszoltak egyszerre.

-Ohh köszi! -nyitottam ki az egyik bőröndömet.

-És...mesélj! Mindent tudni akarunk! Mi jó történt veled az elmúlt egy évben? -kérdezte Gemma.

-Huhh rengeteg minden. Megszereztem a jogsimat, 4.2-es átlaggal leérettségiztem. Apuék vettek nekem egy kocsit a ballagásomra, és még sok minden. :)

-Meg van még a barátod? Robin igaz? -kérdezte Alexis.

-Igen Robin. Amúgy nincs! 2 hete szakítottunk. Elmúlt a varázs.

-Ohh, sajnálom. -mondta Lexi.

-Ne sajnáld! Mindenkinek így lesz a legjobb! :) -meséltem.

-Képzeld Zayn is nem rég szakított a barátnőjével.

-Ki volt az a bátor aki járt vele?

-Jaj Dana!

-Bocsi már mondtam, hogy nem szimpatikus!

-Hagyd, hogy megismerjen! Csak egy picit legyél kedvesebb vele! Ő már megígérte.

-Tényleg? :) -mosolyogtam. Ez nagyon édes tőle. Miket beszélek? Hisz utálom őt!

-Ez csak nem...? :D

-De Alexis! Ez a "huh milyen rendes tőle" mosoly volt!

-Nem tudom miről beszéltek! -válaszoltam mintha tényleg nem tudnám miről van szó.

-Ahha, persze! :D -néztek össze.

-Most csak álltok ott, vagy segítetek is? -kérdeztem.

-Jól van! Jövünk már! -szólalt meg Gem.